2017. november 24., péntek

Szilvalekváros kifli - leveles tésztából

Pillanatok alatt el lehet készíteni ezeket az apró kis nassolni valókat és nagyon finom! Roppant egyszerűek, de azért megosztom veletek - jól jönnek az ilyen egyszerű sütemények is, amikor nincs kedvünk, időnk bonyolultabb finomságra. Na és persze vendégek fogadására is tökéletes!
 Bár néhány hete rátaláltam a férjemtől kapott egyik könyvben egy szuper hamis leveles tészta receptre (ide kattintva található), melyet nagyon szeretek és azóta már használtam néhányszor, de most bolti leveles tésztából készítettem ezeket a kis süteményeket. Ugyanis Anyukám hétfőn reggel áthozott néhány csomag leveles tésztát, mondván, hogy már egy ideje ott van a mélyhűtőjében, de neki sem ideje, sem kedve, sem türelme nincs sütögetni, készítsek belőle én valamit. 






Hozzávalók:
kb. 36 darabhoz
1 csomag leveles tészta (50 dkg)
jó érett, kemény házi szilvalekvár
vagy süthető lekvár


A Vintage Indigo pöttyös-rózsás porcelánok megvásárolhatók a Pöttyös Otthon webáruházban az alábbi linken:
 

Elkészítés:
  1. A tésztát kinyújtjuk kb. 3 mm vastag, téglalap alakúra, majd egyenlő csíkokra vágjuk, melyeket kis háromszögekre vágunk. 
  2. Mindegyik háromszög szélesebb részére teszünk egy teáskanálnyi szilvalekvárt és feltekerjük.
  3. Sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk és előmelegített 180 fokos légkeveréses sütőben kb. 15 percig sütjük. (A sütési idő csak tájékoztató jellegű, sütőtől függően eltérhet!)

Munkafázis képekben




Jó étvágyat!     

Zserbó csiga - leveles tésztából

Pillanatok alatt el lehet készíteni ezeket az apró kis nassolni valókat és nagyon finom! Roppant egyszerűek, de azért megosztom veletek - jól jönnek az ilyen egyszerű sütemények is, amikor nincs kedvünk, időnk bonyolultabb finomságra. Na és persze vendégek fogadására is tökéletes!
 Bár néhány hete rátaláltam a férjemtől kapott egyik könyvben egy szuper hamis leveles tészta receptre (ide kattintva található), melyet nagyon szeretek és azóta már használtam néhányszor, de most bolti leveles tésztából készítettem ezeket a kis süteményeket. Ugyanis Anyukám hétfőn reggel áthozott néhány csomag leveles tésztát, mondván, hogy már egy ideje ott van a mélyhűtőjében, de neki sem ideje, sem kedve, sem türelme nincs sütögetni, készítsek belőle én valamit. 





Hozzávalók:
kb. 42 darabhoz
1 csomag leveles tészta (50 dkg)
6 kissé csapott evőkanál darált dió
4 csapott evőkanál kristálycukor
5 dkg étcsokoládé apróra vágva


A pöttyös és dombormintás kerámiák megtalálhatók a Pöttyös Otthon webáruházban az alábbi linken:


 Sütés előtt

  

Elkészítés:
  1. A tésztát kinyújtjuk 3 mm vastagra és felvágjuk kb. 15 cm széles csíkokra. 
  2. Mindegyik tésztacsíkot megkenjük egyenletesen a lekvárral és megszórjuk a cukor/darált dió keverékével + az apróra vágott csokival. Szorosan feltekerjük és 1,5 cm széles csigákra szeleteljük. (Úgy kenjük meg lekvárral és úgy szórjuk meg a cukros dióval, hogy a túlsó szélén hagyjunk kb. 2 cm-es részt üresen, hogy amikor tekerjük fel, legyen hova terülnie a tölteléknek és tekeréskor ne folyjon ki.)
  3. Sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk a kis csigákat és előmelegített 180 fokos légkeveréses sütőben kb. 15 percig sütjük. (A sütési idő csak tájékoztató jellegű, sütőtől függően eltérhet.) 



Jó étvágyat!
 

Mogyorókrémes tekercsek - leveles tésztából

Pillanatok alatt el lehet készíteni ezeket az apró kis nassolni valókat és nagyon finom! Roppant egyszerűek, de azért megosztom veletek - jól jönnek az ilyen egyszerű sütemények is, amikor nincs kedvünk, időnk bonyolultabb finomságra. Na és persze vendégek fogadására is tökéletes!
Bár néhány hete rátaláltam a férjemtől kapott egyik könyvben egy szuper hamis leveles tészta receptre (ide kattintva található), melyet nagyon szeretek és azóta már használtam néhányszor, de most bolti leveles tésztából készítettem ezeket a kis süteményeket. Ugyanis Anyukám hétfőn reggel áthozott néhány csomag leveles tésztát, mondván, hogy már egy ideje ott van a mélyhűtőjében, de neki sem ideje, sem kedve, sem türelme nincs sütögetni, készítsek belőle én valamit. 




  
Hozzávalók:
kb. 36 darabhoz
 1 csomag leveles tészta (50 dkg)
kb. 10 evőkanál mogyorókrém


A pöttyös kézműves kerámia megvásárolható a Pöttyös Otthon webáruházban az alábbi linken:


Elkészítés:
  1. A leveles tésztát kinyújtjuk 3-4 mm vastagra és kb. 15 cm széles csíkokra felvágjuk. 
  2. A tésztacsíkot megkenjük ízlés szerint mogyorókrémmel, majd mindkét oldalról feltekerjük a közepéig és 1-1,5 cm-esre felszeleteljük. Mindegyik tésztacsíkkal így járunk el.
  3. Sütőpapíros tepsire sorakoztatjuk őket (1-1 cm távolság legyen közöttük) és előmelegített 180 fokos légkeveréses sütőben kb. 15 percig sütjük. (A sütési idő csak tájékoztató jellegű, sütőtől függően eltérhet!)

Felszeletelés előtt


Jó étvágyat!   

2017. november 23., csütörtök

Kivis-banános túrótorta - a születésnapomra 😊

Villámgyorsan elkészíthető sütés nélkül és isteni finom! Mihamarabb próbáljátok ki! 

Tegnap volt a születésnapom, ez alkalomból készítettem egy tortát. Most először, mert soha azelőtt nem leptem meg magam ilyesmivel. Mivel kevés időm volt  - annyi, míg Zalán délelőtt aludt egy kicsit - nem akartam sütő- és időigényest, csak egy gyorsan összedobhatót. Azokból állítottam össze, amit itthon találtam, így született meg ez a kivis-banános túrótorta! Nagyon örülök, mert olyan jól sikerült eltalálnom az arányokat, hogy egy 18 cm-es tortaforma éppen tele lett ezzel a mennyiséggel. Csinos kis torta lett!





Hozzávalók:
18 cm-es tortaformához
50 dkg tehéntúró
2 dl habtejszín (cukrozatlan, min. 30 %-os)
5 evőkanál porcukor (vagy ízlés szerint)
2 csomag vaníliás cukor (2x10 g)
1 kisebb citrom reszelt héja (kezeletlen)
1 dl víz vagy tej
2 teáskanál étkezési zselatin

fél dl tej
kb. 7 db babapiskóta

1-2 db kivi
fél banán


A tortatál és pöttyös kerámiák megvásárolhatók a webáruházban az alábbi linken:






        

Elkészítés:
  1. A tortaformát kibéleljük folpackkal.
  2. A tejszínhabot felverjük.
  3. A túrót porcukrot, vaníliás cukrot, reszelt citrom héjat mixerrel kissé pépessé keverjük.
  4. A zselatint meleg vízbe tesszük, majd forralásig simává keverjük. (Ne ijedjünk meg, ha először csomós lesz, a tűzhelyen addig kevergetjük, míg szép sima lesz! Viszont ne forraljuk fel, csak forralásig melegítsük!) Majd néhány percig hűlni hagyjuk.
  5. A túrós keverékhez hozzáadjuk a zselatint, majd a felvert tejszínhabot is és jól összekeverjük.
  6. A kibélelt tortaforma aljába tetszés szerint elhelyezzük a kivi és banán szeleteket, majd beleöntjük az elkészített túrókrémet. Néhányszor picit lecsapkodjuk a formát a konyhapultra vagy asztalra, hogy a krém jól elterüljön a forma minden kis zegzugába.  
  7. A tejbe belemártogatjuk a babapiskótákat és sorban elhelyezzük a krém tetején.
  8. Folpackot teszünk a formára és betesszük a hűtőbe egy éjszakára vagy minimum 3-4 órára.
  9. Másnap egy tortatálra vagy tányérra borítjuk a tortát, lehúzzuk róla óvatosan a folpackot és várhatjuk a vendégeket.







Jó étvágyat! 

2017. november 18., szombat

6. blogszülinap

Nem szoktam nyilvántartani és megemlíteni a blogom szülinapját, de most kivételt teszek. Ugyanis az elmúlt években rájöttem, milyen nehéz vezetni egy blogot a család, munka, háztartás és millió teendő, intézni való mellett. De örülök, hogy soha nem adtam fel ezt a blogot... még jobban ráébresztett arra, milyen kitartó vagyok.

Miért és mikor indult el a blog?
Szerintem már Ti is tudjátok, hogy nagy szenvedélyem a sütemény sütés. Nagyon régóta sütök a családomnak és olyan szeretettel vittem/viszek kóstolót a rokonaimnak, szomszédaimnak is. Akik mindig elkérték a receptet, melyet nem győztem legépelni és nyomtatni, ezért indítottam el a blogot 2011. november 11-én, hogy itt minden barátnőm, rokonom, szomszédom, ismerősöm megtalálja a kedvére valót. Mivel azt gondoltam, hogy csak az ismerőseim fogják olvasni, nem gondolkodtam ötletes, jól hangzó blogneven... egyszerű, kissé mókás nevet adtam neki: Gabriella kalandjai a konyhában. De a blog rövid idő alatt nagyon népszerű lett és amikor komolyabb névvel akartam megihletni, már mindenki ezen a néven kereste, tehát így maradt.

Mi történt a bloggal és velem az elmúlt 6 évben?
Az első években több időm volt, sűrűn hoztam az új recepteket, és a bloghoz tartozó facebook oldalon is nagyon aktív voltam. De minden ember életében történnek nagyobb jó és rossz dolgok, amikor sem ideje, sem kedve nincs, emiatt az én jelenlétem is ritkult a blogon és facebook oldalon egyaránt. Néha hetekre elvonultam... 2014-ben a testvérem betegsége, a mindennapos kórházi látogatás miatt, majd 2015-ben elvesztettük Őt, ami lelkileg nagyon megviselt - a blog érdekelt legkevésbé, nagyon háttérbe szorult. Egy idő után csak azért vezettem újra 1-2 recepttel, hogy kizökkentsem magam a mély lelkiállapotból. 
Aztán persze jó dolgok is történtek: 2016-ben megszületett a második kisfiam 💙, így az előtte lévő várandós időszakban újra háttérbe szorult a blogírás és a receptek, mert az első kisfiam születése előtt is imádtam a várandósságot 8 évvel ezelőtt, ezért a második 9 hónapnak is szerettem volna átélni minden pillanatát, de azért havonta 1-2 recepttel és bejegyzéssel jelen voltam. Az idén február-április között viszont 2 hónapig teljes csend uralkodott a blogomon és facebook oldalamon is, mivel akkor volt 5-6 hónapos a pici fiam és minden egyes percben csak vele akartam foglalkozni, ezért 2 hónapra az internetet teljesen kizártam az életemből. Bevallom, nagyon jól esett, mert rám fért a pihenés! 
Majd Húsvétkor bekapcsoltam a laptopomat és rengeteg üzenettel találtam szembe magam mindenhol. Nagyon sokan hiányoltatok, amit természetesen nem hagyhattam szó nélkül, újra visszatértem! Bár még mindig ritkák a bejegyzéseim... pedig jaj, mennyi recept lapul a tarsolyomban, csak időm nem nagyon van a megvalósításukhoz 2 kisgyerek, háztartás és minden mellett. De azért néha-néha jövök, hiszen nekem is szükségem van a kikapcsolódásra,  a sütisütés pedig mindig ellazít, kikapcsol... imádom! Persze emellett 8 hónapja új hobbim is van (kettő is... sőt, a török nyelv tanulgatásával inkább három), de igyekszem beosztani az időmet (több-kevesebb sikerrel).

Blogfotók:
Eleinte nagyon egyszerű képeket készítettem a receptjeim mellé a kis fényképezőgépemmel, de nem nagyon akarom azokat a régi képeket eltüntetni, mert emlékek fűződnek hozzá, és persze jó azt is látni, ahogy fejlődöm egy kicsit. 
3-4 éve a férjemtől kaptam egy szuper fényképezőgépet, melyet még a mai napig is tanulmányozok, ha van egy kis időm, de még mindig nem értem a végére. Ezáltal a képeim is jobbak lettek egy picikét. Imádok fotózni, persze csak amatőr szinten űzöm, nem tanultam. Kevésbé tetszenek a most trendi gasztro tálalások és fotók, ezért a fotóimat egyedi stílusban készítem, csak úgy egyszerűen, hangulatosan az én kis ízlésem szerint. Nem szeretem a zsúfoltságot a képeken, de azt sem szeretem, ha egy kép élettelen... valahol a kettő között lavírozok. Persze az utóbbi időben a pici fiam mellett nem igazán van időm előre gondolkodni és kreatívkodni 1-1 fotó/süti elkészítésénél és fotózásánál (többnyire sajnos csak egy tányér és bögre elővételére van időm). De egyszer talán erre is több időm lesz...
 
Mit adott nekem a blog és miért vagyok itt 6 év után is?
Nagyon sok kedves embert (más blogírókat, olvasókat, követőket), akiknek nagyon örülök! Sokan nagyon jó ismerősök, barátok lettek.
Naponta rengeteg levél és hozzászólás érkezik azzal kapcsolatban, mennyire szeretitek a receptjeimet, milyen sikereket értetek el a receptekkel a családjaitoknál, barátoknál, munkahelyen - melyeket nagyon jó olvasni. Ezek a visszajelzések kedvet és erőt adnak nekem ahhoz, hogy mindig minden helyzetben visszatérjek a blogíráshoz és receptjeimhez. 

Az utóbbi években sokan kérdezitek, hogy nincs-e süteményes könyvem, mert annyira szeretitek a receptjeimet és engem is, hogy szeretnétek tőlem egy kézzel fogható, lapozható könyvet is. Erre mindig azt válaszolom nektek, hogy a kereskedelemben olyan sok receptes könyv van, emiatt egyelőre feleslegesnek éreztem azt, hogy én is kiadjak egy könyvet. De ez a jövőben változhat, mindenre nyitott vagyok, csak most úgy érzem, jelenleg az időmbe sem fér bele.

Köszönet a blognak:
A blognak köszönhetem a rengeteg meghívást, felkérést különböző gasztro rendezvényekre, illetve a magazinok és tv csatornák ajánlásait, melyeket eddig nem tudtam elfogadni az idő hiánya és mindenféle más dolgok miatt, de mindenképpen meg kell köszönnöm, mert nagyon jól esik, megtiszteltetés, hogy gondolnak rám.

Köszönöm a blognak a népszerűséget. Bár egyelőre nem szerepeltem tv műsorokban, mint ahogy fentebb is írtam, és újságszereplésben is csak 1-2 kisebb megjelenést vállaltam el eddig, ráadásul az elmúlt 6 évben túl sok fotót sem osztottam meg magamról (inkább csak kirándulásos/napszemüveges képeket), mégis olyan sokan felismertek az utcán, bevásárlóközpontokban az elmúlt 3-4 évben. 
Soha nem felejtem el, amikor nagyjából 3 évvel ezelőtt először felismert egy kedves blogkövetőm, facebook kedvelőm az egyik debreceni bevásárlóközpontban. Nézelődtem a polcok között a férjemmel és valaki kiabált a távolból, hogy: "Gabriella, Gabriella"! Nem reagáltam rá, meg sem fordult a fejemben, hogy nekem szól valaki, mert egyrészt nem volt ismerős a hang, másrészt az ismerőseim általában Gabinak vagy Gabikának szólítanak, harmadrészt nem debreceni vagyok és ugyan ki kiabálna nekem egy idegen városban? A férjem szólt rám, hogy: "Nem zavar, hogy neked kiabál valaki?" Én pedig hitetlenkedve álltam, hogy: "Nekeeem? Itt?". ...és igen, az egyik kedves olvasóm felismert és olyan boldog volt, hogy személyesen is találkoztunk, kellemesen elbeszélgettünk. Azóta folyamatosan felismertek az ország különböző pontjain, Miskolcon, Budapesten, Pécsen, sőt, még a balatoni és esztergomi nyaralás alatt is. Számomra ez még kicsit szokatlan, de nagyon-nagyon szoktam örülni. Jó veletek személyesen is találkozni, beszélgetni. Valaki utólag árulja el, hogy nem mert megszólítani, mert nem akart megzavarni, de itt üzenem mindenkinek: nyugodtan gyertek oda hozzám, nem harapok és nem zavartok! :)

Végül, de nem utolsósorban a családomnak is megköszönöm a segítséget és türelmet... olyan türelmesen kivárják évek óta, amíg lefotózom a süteményeket és csak utána kezdik jóízűen elfogyasztani. Persze azért Ők sem mindig türelmesek, mert van sok olyan recept is, melyek kifejezetten a blogra  készültek volna, mégsem kerültek fel soha, mert a kisfiam és férjem nem győzték kivárni a fényképezést és idő előtt megették a javát, nem volt mit fényképezni. 

Bízom benne, hogy még nagyon sokáig lesz kedvem, erőm, kitartásom vezetni ezt a blogot a család, munka, háztartás és egyéb hobbik mellett, mert egyszerűen szeretem! 



Továbbra is szeretettel várunk mindenkit - a blog és én! :)