2017. április 16., vasárnap

Szünet alatti történések...

Több mint 2 két hónapja nem jártam a blogon és a hozzá tartozó Facebook oldalamon sem. Egyre többen hiányoltok, sokan írtatok... Nagy boldogsággallt el, hogy ennyien gondoltok rám, jó érzés olvasni a leveleiteket, emiatt írom ezt a bejegyzést - úgy érzem tartozom annyival, hogy megírjam, miért tűntem el, mi újság velem, hiszen eddig szinte mindennapos voltam azok életében, akik szerették/szeretik a blogomat és Facebook oldalamat.
Jól vagyunk, mostanság elsősorban babázással töltöm a napjaimat: a 6 hónapos kisfiam most van a legcukibb korszakban, nem szerettem volna / nem szeretnék lemaradni egy pillanatáról sem. Mellette és a 7 éves szőke hercegem mellett szinte semmi szabadidőm nincs - olyan büszke vagyok rájuk, nem tudok betelni velük! De ha esetleg mégis akad egy picinyke idő, annyi más elfoglaltságom/teenedőm van, hogy azt sem tudom, melyiket csináljam, emiatt  a sütögetés mostanában sajnos nagyon elmaradt. Hiányzik a filmnézés is... Mivel napközben erre abszolút nincs időm, néha hajnal 3 órakor felkelek, hogy megnézhessek 1-2 részt a kedvenc sorozatomból, amíg a család/gyerekek alszanak. Bevallom, az utóbbi 2-3 évben elég gyakran előfordul, hogy hetekig egyáltalán nem internetezek (még telefonon sem), mert néha jól esik egy kis kikapcsolódás az internet világából, jól esik a családommal és mindenféle dolgokkal tölteni a szabadidőmet. Az elmúlt két napban sem voltam jelen az interneten, emiatt elnézést kérek mindenkitől, ha esetleg hetek múlva reagáltam a levelekre. Mindig nagyon örülök a leveleiteknek, kéréseknek, kérdéseknek - olyan jól érzés, hogy ilyen bizalommal fordultok hozzám, bátran tegyétek a jövőben is. Igyekszem mindig válaszolni, hisz' tudjátok, hogy imádok sütni, imádom a süteményeket és imádom megosztani veletek a receptjeimet, de néha kell egy kis "pihenés", egy pici távollét, hogy aztán újult erővel tudjam belevetni magam a blog vezetésébe. Köszönöm szépen a megértéseteket. 

Időközben beköszöntött a tavasz is, bár nem mindig van szép idő, de legalább már tavasz van! :) Utálom siettetni az idő múlását, de az idén mindennél jobban vártam a tavaszt, számomra különösen hosszú volt a tél. Október közepén született a kisfiam, nem volt szép időjárás az ősz második felében (esős, hűvös), a tél is nagyon hideg volt, ezért ősszel és télen a napi 10-15 perces teraszon lévő levegőzésen kívül szinte minden időmet a lakásban töltöttem a pici fiammal, borzasztó hosszú volt a hónapokig tartó bezártság. De végre itt lesz a jó idő, rengeteget sétálunk minden nap a kis családommal (tavasztól őszig nálunk elmaradhatatlan az esti családi séta és hétvégéken a kindulás). Sőt, már a nyaralást is tervezgetjük: tavaly kétszer mentünk nyaralni - az idén is kettőt tervezünk, de majd meglátjuk, hogy a pici fiamnak fog-e tetszeni a jövés-menés, az idén mindent hozzá igazítunk. Az elmúlt években óriási álmom Isztambul. Imádom! De mostanában nem biztonságos oda utazni, így az egyelőre álom marad. :( Addig is tanulgatom a török nyelvet, nagyon megtetszett - egyszer talán szükség lesz rá. :)


Májustól/júniustól lesz megint egy kis lakásalakításunk is: tavaly a nagy pocakom miatt nem volt kedvem és energiám ahhoz, hogy mindent megcsináljunk, amit elterveztünk. Az idén folytatjuk tovább... festéssel, falburkolás téglával 1-2 helyiségben, + egy új szoba kialakításával és még egy nyári konyha építését is megterveztük. Az utóbbit idén elkezdjük, jövőre befejezzük.
10 éve költöztünk a házikónkba, akkor új volt minden, néhány évig nem kellett variálni semmit, de most már nagyobb lett a család, más lett az ízlésünk, ezért alakítgatunk kicsit. :) Mostanában ezeket tervezgetem...

Egyébként azért szeretek nem csak receptes bejegyzéseket írni, mert a blogom számomra egy napló, egy emlékkönyv... Olyan jó az évek múlásával visszaolvasni ezeket a bejegyzéseket, hogy mik történtek velünk, nézegetni hogy fejlődnek a kisfiaim évről-évre, milyen helyeken kirándultunk, nyaraltunk. Van 1-2 bejegyzés, melyeket nem szoktam közzétenni, mert nem akarok senkit untatni vele, csak számomra fontos történések, ezért leírom, elmentem magamnak - jó itt egyben tárolni az emlékeimet, érzéseimet, képeket. ...és vannak bejegyzések, melyeket szívesen megosztok - akit esetleg érdekel, nyugodtan elolvashatja, megnézegetheti. :)

Végül hoztam néhány fotót is...


Testvérek - imádják egymást ❤



 Kócoska 5 hónaposan 😊



 Napközben a konyhában lévő járókában nagy játszás zajlik 😊



Kedvenc időtöltés a hintázás - itt még 4 hónaposan



Szép Húsvétot mindenkinek!