Túró rudi csiga

A kisfiaim nagyon szeretik a túró rudit - nekik készítettem ezt a könnyed, puha, kakaós tésztájú, túrókrémes, csokoládés sütit. Imádták! Nem csak Ők! :) Érdemes dupla adaggal készíteni, de nekem most csak egy kis csomag túró volt itthon, ezért a kakaós-fahéjas csavart kalácsom tésztájának hozzávalóit úgy kellett átalakítanom, hogy elég legyen benne a túrókrém. Nagyon finom lett!!

 Hozzávalók a tésztához:
kb. 12 darabhoz
25 dkg finomliszt
fél dl langyos tej
3 csapott evőkanál kristálycukor
1,5 dkg friss élesztő
1 tojássárgája
140 g natúr joghurt
2 csapott evőkanál kakaópor (cukrozatlan)

A töltelékhez:
25 dkg félzsíros tehéntúró
1 csomag vaníliás cukor
2 csapott evőkanál kristálycukor
2 csapott evőkanál krémes tejföl
5 dkg ét- vagy tejcsokoládé


A Pöttyös Otthon webáruház termékei az alábbi linken: 
www.pottyosotthon.hu 

  

Elkészítés:

1. A langyos tejben elkeverünk 1 evőkanál cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt és felfuttatjuk (kb.  10 perc).
2. Az átszitált lisztet összekeverjük a maradék 2 evőkanál cukorral és a kakaóporral, majd hozzáadjuk a tojássárgáját, a felfuttatott élesztőt, végül annyi joghurtot, hogy egy jó lágy tésztát kapjunk - ha egy picikét ragad, az sem baj! (Kevés liszt vagy joghurt/tej hozzáadásával korrigáljunk az állagán. Azért adjuk hozzá utoljára a joghurtot fokozatosan, mert nem biztos, hogy kell mind.) Letakarva duplájára kelesztjük.
3. A töltelékhez valókat jól összekeverjük. (Annyi tejfölt adjunk hozzá, hogy krémes legyen az állaga, ne száradjon ki majd a sütés után. De túl lágyra se csináljuk, mert elázik sütés közben a tészta!)  
4. A csokit lereszeljük vagy apró darabokra vágjuk.
5. A megkelt tésztát kb. 25x30 cm-es téglalap alakúra nyújtjuk, kb. 4-5 mm vastagra. Egyenletesen megkenjük a túrós töltelékkel és meghintjük a csokival. Kb. 2,5 cm széles csíkokra felvágjuk, majd a csíkokat szorosan feltekerjük csiga alakban. Sütőpapíros tepsire helyezzük.
6. Előmelegített, 170 fokos légkeveréses sütőben kb. 12 percig sütjük. (A sütési idő csak tájékoztató jellegű, sütőtől függően eltérhet!)

A munkafolyamatok fotói

 

  
Jó étvágyat!

Elnézést kérek azoktól, akik nagyon várták az 1 héttel ezelőtt "beharangozott" új recept(ek)et - csak most tudtam leírni egyet, mivel nem nagyon voltam itthon mostanában. (De ma az esős időben igen.)

Többször írtam Nektek, hogy a téli/hűvös időszakban többnyire itthon vagyok a pici fiammal (már a 3. télen). Imádok vele lenni itthon, de a hűvös/hideg hónapok miatt egy idő után kezd "bezártság" érzésem lenni, mivel csak akkor mozdulok ki, amikor muszáj (iskolai programok, vásárlás, rokonlátogatás és ilyesmik miatt). Ezért a családommal minden évben tavasztól ősz végéig kihasználunk minden alkalmat és lehetőséget a jövés-menésre, alig vagyunk itthon. Kirándulunk, sétálunk, kerékpározunk, különböző programokra járunk stb. - nem csak hétvégeken és szabadnapokon, hanem munkanapokon is késő délután és kora esténként. Emiatt kevesebb idő jut itthon a házi munkák mellett a blogírásra is. 

Azt is említettem már sokszor, hogy 4 éve szenvedélyesen rajongok Isztambulért, a török kultúráért, a török hagyományokért és a török nyelvért. Az éjszakáimat ezzel töltöm. Minden este fél 11 körül, amikor elcsendesedik a ház, alszanak a kisfiaim és elintézem a dolgaimat, akkor éjjel 2 óráig a török kultúrát, Isztambul városát tanulmányozom, olvasgatok a neten török honlapokat, török tv csatornákon nézek filmeket törökül, valamint tanulom a török nyelvet. Az Instagramon egyre több török és Isztambullal kapcsolatos oldalt követek, ahol a török nyelven írt bejegyzéseket próbálom lefordítgatni magamnak - ezzel is gyakorolva a nyelv tanulását. A Facebookon pedig több török csoport tagja vagyok. Nem tudom, hogyan és miért alakult ki nálam 4 éve ez a "török fanatizmus", de azt tudom, hogy egyre jobban erősödik. A férjem és a nagyobbik kisfiam eleinte csak nevettek rajtam és viccelődtek velem ezzel kapcsolatban, sőt, azt is írhatnám, hogy sokáig nem tartottak normálisnak emiatt, de most már Őket is kezdem "megfertőzni" Isztambullal és a török hagyományokkal - egyre többet kérdezgetnek török dolgokról, valamint örülnek, amikor elkészítek itthon egy-egy török ételt. 

Évek óta álmodozom az Isztambuli utazásért, nyaralásért, aminek eleinte a férjem és Milán egyáltalán nem örültek, sőt, hallani sem akartak róla! Most viszont már ott tartunk, hogy Ők is Isztambuli utazásról álmodoznak, ezt tervezgetik. :) Szerintem rájöttek, hogy ez az egész nálam nem csak múló hóbort, nem múló szenvedély, hanem tartós ragaszkodás. :) ...és már azon sem lepődnek meg, amikor itthon törökül kezdek el beszélni. :) Persze azt azért soha nem felejtem el, hogy magyar vagyok. 


Recept saját, ötlet: Dia