Szilvás kosárka

A szilvalekváros kosárka és a nagyi meggyese adta az ötletet, így csináltam a két receptből egy süteményt. Imádtam! Nagyon! 

Tegnap estére ígértem a receptet, de sajnos nem volt időm leírni. Ma a szokásos esti családi séta után már szánok rá kis időt... Kicsit zsúfoltak az elmúlt napok - nem csak a napok, hanem az elmúlt hetek. 3 héttel ezelőtt a férjem szabadságon volt, akkor minden nap mentünk kirándulni a fiúkkal, jó volt egy kis kikapcsolódás és szórakozás. Közben a kőműves mesterek ismét nálunk dolgoztak 1-2 hétig (ugyanazok, akikkel tavaly a nyári konyhánkat építtettük), az idén is csináltattunk néhány dolgot és még jövő nyárra is vannak tervek. :) Tegnap a bádogos mester volt itt, de úgy néz ki, végeztünk az ilyen dolgokkal az idén - már "csak" a takarítás van hátra. Ez történik, ha az embernek folyamatosan vannak tervei és ötletei a házban, illetve ház körül és kertben. Mindeközben Milán táborban volt 1 hétig - az idén és tavaly még nem "ottalvósban", minden nap vittük-hoztuk. Zalánnak pedig az utóbbi 2-3 héten kezdett előjönni az akaratos, hisztis korszaka, az "én" személyiség felfedezése. Volt 1-2 kemény nap, amikor nagyon hisztis volt, de jól jöttek az annak idején főiskolán tanultak pszichológiából (személyiség-fejlődéstanból) - alkalmaztam néhány dolgot, ezáltal elég jól tudtam kezelni a kis hisztijeit; és most kezd szépen visszatérni minden a régi kerékvágásba. Cuki, szófogadó, lehet vele beszélgetni, meghallgat, nem hisztizik, megérti a dolgokat (egyébként 3-4 hónapja már beszél is, egyre jobban, hát megzabálom)! Milán SOHA nem volt hisztis gyerek, még 2 éves kora körül sem, de hát nincs két egyforma ember: Zalán teljesen más! 

Hozzávalók:

20 darab 5 cm átmérőjű kosárka formákhoz

22 dkg finomliszt

11 dkg vaj

1 kicsi citrom reszelt héja (bio)

néhány evőkanál víz

A töltelékhez:

10 szem szilva

1 csomag vaníliás pudingpor

3 dl szilvabefőttlé vagy rostos szilvalé - ezeknek híján víz

1 kávéskanál őrölt fahéj

kristálycukor ízlés szerint
(ha elég édes a szilvalé, akkor lehet, hogy nem kell bele plusz cukor, de ha esetleg vízzel készítjük szilvalé helyett, akkor tegyünk bele 3-4 evőkanál cukrot)

+ a tetejére a kenéshez 1 kisebb tojás felverve

  

Elkészítés:

1. A tésztához a lisztet összekeverjük a reszelt citromhéjjal, elmorzsoljuk benne a vajat. A vizet adjuk hozzá utoljára, annyit, hogy a tészta puha tapintású, könnyen kezelhető/nyújtható legyen. Ne legyen ragacsos, de elegendő vizet adjunk hozzá, hogy a tészta rugalmasan puha legyen, különben olyan lesz, mint a gumi és nehezen lehet nyújtani! Fóliába csomagoljuk és betesszük 30 percre a hűtőbe.
2. Pihentetés után, enyhén lisztezett felületen kinyújtjuk 2-3 mm vastagra és 20 kört szaggatunk belőle. Akkora körök legyenek, melyek szépen beleférnek a kosárka formába. A maradék tésztából vágjunk derelyevágóval vagy késsel 1 cm vastag csíkokat, esetleg pici formákkal szaggathatunk szív, virág, csillag stb díszeket is.
3. A kosárka formákat enyhén kivajazzuk, belehelyezzük a tésztaköröket és egy tepsire helyezzük őket.
4. A szilvát megmossuk, kimagozzuk, kettéválasztjuk. 
5. A pudingport a cukorral, fahéjjal és kis szilvalével (vagy vízzel) simára keverjük, majd hozzáadjuk a többi szilvalevet (vagy vizet) is és közepes lángon, kevergetve megfőzzük. Elzárjuk alatta a tűzhelyet, de amíg még meleg, belekeverjük a szilvákat.
6. A pudingos-szilvás tölteléket elosztjuk a kosárka formákban úgy, hogy minden kosárkába jusson egy fél szem szilva is.
7. A tésztarácsokkal tetszés szerint berácsozzuk a kosárkák tetejét, majd lekenjük a felvert tojással.
8. Előmelegített 180 fokos légkeveréses sütőben kb. 13 percig sütjük. Ne legyenek nagyon barnák, ne szárítsuk ki nagyon a tésztát, amikor már halvány barna a teteje, vegyük ki a sütőből! (A sütési idő csak tájékoztató jellegű, sütőtől függően eltérhet!)

Munkafolyamatok képekben

  

Jó étvágyat!   

Csokoládés rugelach

A rugelach zsidó eredetű édesség, a krémsajtos alaptészta nagyon jól variálható - édes és sós verzióban is elkészíthető. Az előző receptemben egy sós (sajtos) változatot mutattam be, de ugyanabban az időben sütöttem egy adag édeset is, mely csokoládés töltelékkel készült. Mit mondjak...? Rendkívül finom! Másnap ismét meg kellett sütnöm, annyira ízlett az egész családnak. Frissen és másnap fogyasztva is tökéletes, tehát vendégvárónak és csomagolva kirándulásra is ajánlom. 

Hozzávalók a tésztához:

24 darabhoz

20 dkg finomliszt

1 csipet só

3 evőkanál kristálycukor

10 dkg szoba-hőmérsékletű vaj

12 dkg natúr krémsajt

A töltelékhez:

6 dkg barna cukor vagy kristálycukor

5 dkg étcsokoládé apróra vágva

5 dkg olvasztott vaj

1 púpos evőkanál sötét kakaópor 

+ a tetejére a kenéshez 1 kisebb tojás felverve

     

Elkészítés:

1. A krémsajtot, a vajat és a cukrot összekeverjük, hozzáadjuk a sóval elkevert lisztet és tésztává gyúrjuk. Cipót formálunk belőle és fóliába csomagolva legalább 1 órára a hűtőbe tesszük. Erre azért van szükség, mert elég ragadós a tészta. Az sem baj, ha egy egész éjszaka a hűtőben hagyjuk.
2. A töltelékhez az olvasztott vajat kikeverjük a cukorral, a kakaóporral és az apróra vágott csokival. (Mielőtt nyújtjuk a tésztát, azelőtt kb. 15 perccel hamarabb keverjük össze a tölteléket, mert jó ha összekeverés után állni hagyjuk 10-15 percig - utána kenhetőbb lesz.)
3. A tésztát a hűtőből kivéve kettévágjuk és alaposan belisztezett felületen mindkét tésztából egy-egy 25 cm átmérőjű kört nyújtunk. Lehetőleg legyen szabályos, mert akkor szép egyenlő cikkekre tudjuk vágni, egyenlőek lesznek a kiflik. 
4. Mindkét kört megkenjük egyenlően a csokis töltelékkel, majd 12-12 egyforma cikkre szeleteljük és feltekerjük a kis kifliket. 
5. Sütőpapírral bélelt tepsire vagy szilikonlapra helyezzük őket, a tetejüket lekenjük a felvert tojással.
6. Előmelegített 180 fokos sütőben, alsó-felső sütésen 25 percig sütjük. (A sütési idő csak tájékoztató jellegű, sütőtől függően eltérhet!)

 A munkafolyamatok fotói

Jó étvágyat!

  

Sajtos rugelach

Olyan finom ez a kis sajtos aprósütemény! Belül puha, kívül kicsit ropogós, imádni való. Azt szokták mondani, hogy frissen a legfinomabb, de nálunk maradt másnapra néhány darab (melyet csak egy tányérra tettem papírszalvétával letakarva) és másnap is ugyanolyan finom volt. Próbáljátok ki, nem fogjátok megbánni!

Hozzávalók:

24 darabhoz

20 dkg finomliszt

10 dkg szoba-hőmérsékletű vaj

2 csapott kávéskanál só

12 dkg natúr krémsajt

+ 15 dkg reszelt sajt

(pl. trappista, edámi, gouda)

+ a tetejére a lekenéshez 1 kisebb tojás felverve

Elkészítés:

1. A krémsajtot a vajjal összekeverjük, hozzáadjuk a sóval elkevert lisztet és tésztává gyúrjuk. Cipót formálunk belőle és fóliába csomagolva legalább 1 órára hűtőbe tesszük. Erre azért van szükség, mert a tészta elég ragadós és lágy. (Az sem baj, ha egy egész éjszakára a hűtőben hagyjuk és másnap formázzuk, töltjük.)    
2. A hűtőből kivéve kettévágjuk és alaposan belisztezett felületen kinyújtjuk az egyiket 25 cm átmérőjű kör alakúra. (Legyen szabályos, mert úgy lehet szép cikkekre vágni és egyformák lesznek a  kifli tekercsek.)  
3. A kinyújtott tésztát egyenletesen megszórjuk a reszelt sajt felével, kicsit rányomkodjuk a tésztára, majd a kört 12 egyforma cikkre vágjuk. A szélesebb végétől indulva feltekerjük a kifliket. Ugyanígy járunk el a másik tésztával is: kör alakúra nyújtjuk, sajttal szórjuk, cikkekre vágjuk, feltekerjük kifli alakúra. 
4. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük őket, majd megkenjük a tetejüket a felvert tojással.
5. Előmelegített 180 fokos sütőben, alsó-felső sütésen 25 percig sütjük. (A sütési idő csak tájékoztató jellegű, sütőtől függően eltérhet.) 

 A munkafolyamatok képekben

Jó étvágyat!

  

Dióhabos meggyes pite

"Csoda finomra sikerült!" - hogy a férjem szavait idézzem, amikor elfogyasztotta az első szeletet. :) Az omlós tésztához és a savanykás meggyes-vaníliás réteghez nagyon jól passzol az édes, roppanós dióhab. Egyszerű és gyors süti.

Két kedvenc süteményem: a Nagyi meggyese és a Londoni szelet receptjeimből állítottam össze, így lett belőle egy igazi, rusztikus sütemény, házias ízvilággal. Olyan, mintha Nagymama készítette volna, ezért - a süti körül toporgó családom ellenére is - igyekeztem olyan körülmények között fotózni, mintha a Nagyi konyhájában lennénk. Bár Mama a meggyes réteget annak idején nem vanília pudingporral sűrítette volna be, hanem valószínű, hogy liszttel, de én ilyen esetekben szeretem a pudingporokat használni.

A lényeg, hogy tegnap este a szüleimnél vacsoráztunk, a sütit hozzájuk vittük vacsora utáni desszertnek, és a mai családi kirándulásra még csak véletlenül sem maradt egy szelet. Tulajdonképpen már a szüleimhez is csak egy kis tányérral vittünk. :)

Hozzávalók a tésztához:

kb. 20x25 cm-es tepsihez

25 dkg finomliszt

5 dkg porcukor

1 csapott teáskanál sütőpor

10 dkg zsír (vagy vaj)

3 tojássárgája

kb. 3 evőkanál tejföl

A meggyes réteghez:

20 dkg friss, magozott meggy

3 evőkanál kristálycukor

1,5 csomag vaníliás pudingpor

3 dl víz

A dióhabhoz:

3 tojásfehérje

10 dkg kristálycukor

10 dkg darált dió

         

Elkészítés:

1. A tésztához a lisztet összekeverjük a porcukorral és a sütőporral, elmorzsoljuk benne a zsírt, hozzákeverjük a tojássárgákat, végül annyi tejfölt adunk hozzá, hogy egy jó állagú, könnyen nyújtható, ne ragacsos tésztát kapjunk. 
2. Lisztezett felületen kinyújtjuk tepsi nagyságúra, majd a nyújtófa segítségével belehelyezzük az előzőleg kivajazott/lisztezett tepsibe.
3. A töltelékhez a pudingport simára keverjük a vízzel egy lábasban, majd hozzáadjuk a cukrot és a meggyet, majd alacsony lángon, kevergetve sűrűre főzzük. Langyosra hűtjük!, majd a tésztára egyengetjük.
4. A tojások fehérjét félig felverjük, ekkor hozzáadjuk a cukrot, mellyel kemény, fényes, habbá verjük - végül óvatosan belekeverjük a darált diót. Rásimítjuk a meggyes töltelékre.
5. Előmelegített 160 fokos légkeveréses sütőben kb. 25 percig sütjük. (A sütési idő csak tájékoztató jellegű, sütőtől függően eltérhet!)
6. A kihűlt süteményt négyzetekre szeletelve tálaljuk.

 Tipp:

Ha a nyári meggyszezonon kívül befőttel készítjük, akkor a meggyes-vaníliapudingos töltelékbe nem kell cukor!, hiszen maga a meggybefőtt már elég édes.

  

Sütés előtt, készítés közben

 

Tegnap meggy- és málna szedés közben Milán meglepett a fotózással.

Valóban meglepődtem, amikor hallottam kattanni a fényképezőgépet -

mókás ez a riadt, kényszer mosolyos arc és megtorpant testtartás.  :)

De ettől jók ezek az egyszerű, váratlan fotók!  

Sem szép ruha, sem "belőtt" frizura  - ilyen vagyok itthon: szabadidőnadrág, póló, sportcipő, lófarkos haj. :)

(Egyébként is a természetesség híve vagyok, sminket például akkor sem szoktam használni, ha megyek valahová.)

Jó étvágyat!

  

Sertéspörkölt tarhonyával és kovászos uborkával

Igazi gyerekkori kedvenc - én már az iskolai menzán is imádtam, pedig ott mindig olyan fakó volt a tarhonya és csak 2-3 szem hús volt hozzá. Persze az Anyukám által készített pirított tarhonyával és az omlósan puha, szép színű, pirospaprikás sertéspörkölttel semmiképp nem vehette fel a versenyt a menzai változat! A mai napig is az egyik kedvenc ételeim közé sorolom és érdekes módon Milánnak is az első számú kedvencei között szerepel. Zalán is imádja, de Ő mindenevő, minden ételt megeszik: legyen az sertés-, csirke- vagy marhahús, hal, káposzta, tök, karfiol, kelbimbó, sárgarépa, karalábé, borsó, spenót stb. (Milánnal már nehezebb dolgom van, Ő erősen válogat - végül is Ő is megeszik mindent, amit főzünk, de csak kevés ételt szeret igazán, a többiből csak keveset és küszködve, időt húzva eszik.)

A lényeg, hogy a tarhonyás sertéspörkölt mindenki kedvence itthon (talán csak a férjem szereti kevésbé), és a kovászos uborkával verhetetlen párost alkotnak!

Hozzávalók a sertéspörkölthöz:

4-5 személyre

60 dkg sertéscomb

2 közepes fej vöröshagyma

1 paradicsom

1 tv paprika

1 csapott evőkanál őrölt paprika (csemege vagy édes-nemes)

1 teáskanál őrölt fekete bors

1 teáskanál őrölt kömény

1 csapott evőkanál só vagy inkább ízlés szerint

2 evőkanál zsír

A tarhonyához:

kb. 20 dkg tarhonya

2 evőkanál olaj  

A kovászos uborkához:

5 literes befőttes üveghez

2-2,5 kg kovászolni való "dundi" uborka

2 csokor kapor virággal és szárral

1 evőkanál szemes fekete bors

5 dkg só (3 csapott evőkanál)

    5 gerezd fokhagyma

2 liter víz

1 kisebb szelet fehér- vagy félbarna kenyér

 

A sertéspörkölt elkészítése 

1.  A megtisztított, apróra vágott hagymákat egy lábasban a zsíron megfonnyasztjuk, majd félrehúzva a lángról, belekeverjük az őrölt paprikát. Visszatéve a lángra, felengedjük kb. 1 dl vízzel, melyet kevergetve elfőzünk. 
2. Hozzáadjuk a kis kockákra vágott, leöblített húst, kevergetve fehéredésig pirítjuk. Sózzuk, borsozzuk, megszórjuk őrölt köménnyel, hozzáadjuk a megmosott, apróra vágott paradicsomot és a megmosott, kicsumázott tv paprikát. Lefedjük fedővel és közepes lángon, saját levében megfőzzük a húst (nem szoktam hozzáadni plusz vizet). Néha megkevergetjük főzés közben.

A tarhonya elkészítése:

1.  A tarhonyát egy lábasban az olajon megpirítjuk, majd öntünk rá annyi vizet, hogy ellepje, majd lefedjük és közepes lángon puhára pároljuk.
2.  Néha kevergessük meg.

 Tipp:

A frissen elkészített forró pörköltet és a forró tarhonyát összekeverjük és úgy tálaljuk,  de tálalhatjuk a képeken látható módon is: a tányérra szedünk 1 adag tarhonyát, melyre ráhalmozunk 1 adag pörköltet.

 

A kovászos uborka elkészítése:

1. Az uborkákat hideg vízben kefével alaposan megsúroljuk. Lecsepegtetjük és tiszta konyharuhára terítve szárazra törölgetjük. 
2. Két végüket levágjuk és ezeket a végeket megnyaljuk-kóstoljuk, nem keserűek-e (ha igen, vékony szeletenként annyit vágunk le belőlük, amíg nem érezzük keserűnek). Közepüket 4-5 cm hosszan bevágjuk cikkekben, de nem vágjuk őket el teljesen, az egyik végük maradjon egyben.
3. 5 percig forraljuk a vizet a sóval, kissé hűlni hagyjuk. Közben a borsot és a kaprot leöblítjük, a fokhagymát meghámozzuk. Egy 5 literes, bő szájú üveg aljára terítjük a kapor felét, az üveget elfektetjük, jó szorosan belenyomkodjuk az első sor uborkát. Megszórjuk a bors és a fokhagyma felével, a tetejére tesszük a maradék kaprot, majd az előbbi módon beleszorítjuk a maradék uborkát, erre a borsot és fokhagymát, végül ráöntjük a sós vizet.
4. A kenyeret az uborka tetejére nyomkodjuk. Az üveg tetejére egy kistányért teszünk, majd egyenletes meleg helyre, de nem tűző napra tesszük az üveget. Néhány óra múlva zavarosodni, majd forrni kezd.
5. Kb. 4 nap múlva kiveszünk az üvegből egy uborkát: ha a belseje egyenletes világoszöld, akkor elkészült. De meg is kóstolhatjuk, ha nem vagyunk biztosak benne.
6. Eltávolítjuk a kenyeret a tetejéről, az uborkákat hideg vízzel leöblítjük és jól záródó üveg vagy műanyag dobozba tesszük, és a tetejére szűrjük a kovászos lét. Fogyasztásig a hűtőszekrényben tároljuk.

 

 

   

Jó étvágyat!