2018. március 1., csütörtök

Mágnás diós pite - Milán matek versenyre készül

Egy klasszikus kedvenc Nagymamám konyhájából, mely a gyermekkor ízeit idézi.
Általános iskola 4. osztályában szerencsére már nem voltam napközis - a szüleim ekkorra komoly, megbízható gyermeknek találtak, ezért délutánonként már egyedül lehettem otthon az iskola után. 😊 (Apukám mindig 3/4 3-kor érkezett haza a munkahelyéről). De azért néha-néha Nagymamám rám nézett, aki ugyan 2 km-re lakott hozzánk, de Ő olyan gyorsan ment, sőt, szinte szaladt még 70 évesen is (92 évet élt), hogy gyalog 20 perc alatt hozzánk ért. Ezeken a délutánokon mindig sütött valami finomat (ha addigra elkészültem a házi feladattal, akkor én is segíthettem neki). Általában kelt tésztákat szeretett sütni (diós- mákos kalács, túrós batyu, bukta, kakaós csiga, káposztás tekercs...), de néha-néha előkerült egy meggyes- vagy ez a mágnás pite is. Imádtam! ...és még most! 💟 A recept sajnos nem az övé, mert pontosan nem emlékszem rá (a Nagyim sokkal nagyobb adaggal készítette), de természetesen Anyukám foszlott, régi sütis könyvében ez a pite is szerepel. 




Hozzávalók a tésztához:
kb. 20x30 cm-es tepsihez
30 dkg finomliszt
fél csomag sütőpor (6 g)
10 dkg zsír vagy 12 dkg vaj
8 dkg kristálycukor
1 tojás
1 bio citrom reszelt héja és leve
(ha nem áll össze a tészta, akkor pici tejföl)

A töltelékhez:
15 dkg darált dió
12 dkg kristálycukor
3 tojás

+ kb. 6 evőkanál sárgabaracklekvár 

A tetejére:
1 kisebb tojás felverve 


 A pöttyös kézműves kerámia termékek megvásárolhatók a Pöttyös Otthon webáruházban az alábbi linkre kattintva:
www.pottyosotthon.hu

     

Elkészítés:
  1. A lisztet, sütőport, cukrot és a citrom reszelt héját összekeverjük. Elmorzsoljuk a zsírral/vajjal, majd hozzáadjuk a tojást és citromlevet is - összegyúrjuk a tésztát. Nem ragacsos, de puha, könnyen nyújtható tésztát kell kapnunk. (Pici tejfölt adhatunk hozzá, ha nagyon kemény - vagy ha ragad, liszttel korrigáljuk.)
  2. A tészta 1/3 részét félretesszük. A nagyobbik részt kinyújtjuk a tepsi méretére és a nyújtófa segítségével a tepsibe tesszük. Megkenjük lekvárral.
  3. A töltelékhez a diót összekeverjük a cukorral. A tojásokat kettéválasztjuk, a fehérjékből kemény habot verünk, melybe egyenként belekeverjük a tojássárgákat. Majd hozzákeverjük a cukros-diós egyveleget is. Ezt a diós masszát a lekváros tésztára egyengetjük.
  4. A kimaradt tésztát vékonyra nyújtjuk és derelyevágóval vagy késsel csíkokra vágjuk, melyekkel a tepsiben várakozó süteményt berácsozzuk. A felvert tojással lekenjük a rácsokat.
  5. Előmelegített, 160 fokos légkeveréses sütőben kb. 25 percig sütjük. Hagyományos sütőben 180 fokon kb. 25 percig. (A sütési idő csak tájékoztató jellegű, sütőtől függően eltérhet!)
  6. Ha kihűlt, porcukorral meghinthetjük a tetejét és négyzetekre szeletelve kínáljuk. 
Jó étvágyat!
 
    Hoztam egy fotót a szőke hercegemről (melyet valamelyik nap megosztottam már a Facebook oldalamon, de szeretném, ha itt a blogon is meglenne emléknek). 
    Kitűnő lett a félévi bizonyítványa is. De amit most meg szeretnék osztani, hogy még októberben szólt nekünk a tanárnénije: szeretné vinni Milánt áprilisban egy megyei matematika versenyre, mert nagyon jó matekos, a felméréseit is szinte mindig 100 %-ra írja meg. Én kicsit félek, mert azt hallottam erről a Móra Matek versenyről, hogy nagyon-nagyon nehéz! Pl. a 2. osztályos versenyfeladatok szinte egy 5. osztályos tanulóénak felelnek meg. Már az itthoni felkészítő feladatsorok is (melyeket november óta kap Milán) annyira nehezek, hogy a férjemmel mi is csak hosszas gondolkodás után tudjuk megoldani és csak nézünk csendben egymásra míg Milán oldja a feladatokat az asztalnál, hogy: "úristen, ezt egy 2. osztályosnak adják?"  Igen, a verseny szabályzatában benne van, hogy ez a verseny azoknak az alsós tagozatú gyerekeknek szólnak, akik matematikából jóval átlagon felüli képességgel rendelkeznek.  Azt már régen észrevettük, hogy Milán átlagon felüli matekos, mert a gyerek már 4-5 éves korában olyan 2-3 jegyű kacifántos magas számokat adott össze és vont ki fejben pillanatok alatt, hogy majd elájultunk. Hiszen más 4 éves gyerek jó, ha 10-ig el tud számolni. ...és Milán mindezt magától, mi nem tanítottuk számolni 4 éves korában. Az anyai nagyapám volt ilyen jó számoló. Nagyapám fiatalabb korában még nem volt számológép és Ő fejben pillantok alatt kiszámolt olyanokat, hogy 5392 szorozva 3942. Valószínű, Milán tőle örökölte a számok iránti imádatát és tudását. 
    Viszont Milán maximalista és attól félek, ha ez a nehéz verseny nem úgy sikerül majd, ahogy Ő szeretné, akkor nagyon le lesz törve. Egy igazi fiú, olyan kis rosszcsont, "szeleburdi", szórakozott... - ilyen téren viszont nagyon komoly, maximalista és érzékeny. De Ő szeretne menni erre a versenyre - legalább tapasztalatot szerez. Mindenesetre mi bízunk benne, mert tényleg nagyon okos kisfiú és imádja a matekot! ...és a férjemmel, illetve a tanárnénivel természetesen elkísérjük a versenyre Nyíregyházára és izgulunk majd odakint. :)
      
     

    4 megjegyzés:

    1. Drukkolok nektek nagyon. Ügyes kis fiatalember. Biztosan nem lesz könnyű, ahogy írod, de te, ti olyan szépen nevelitek, hogy ezt is biztos áthidaljátok majd együtt. Csodálatos, hogy ennyi idősen ilyen kitartó, és szeretné ezt a versenyt, pedig tudja, hogy mennyi feladattal jár. :) Erzsi Székesfehérvárról

      VálaszTörlés
    2. Drukkolok majd én is a fiadnak, sokkal közelebbről, Nyíregyházáról. :-)
      A sutit vittem, mint mostanaban szinte mindent. Csak legyen időm kipróbálni.

      VálaszTörlés
    3. De jó volt olvasni rólatok! Sok sikert kívánok nagyfiadnak a versenyhez!

      VálaszTörlés