Túrós-pudingos csiga

Olyan puha, könnyed a tésztája, hogy szinte majd' elrepül. ...és valami csoda finom ez a túrós-pudingos töltelék - ettől a tészta még másnap is puha, szaftos marad, nem szárad ki. Nem tudom, készítettetek-e már ilyet...? Ha nem, akkor feltétlenül süssétek meg, mert nagyon jó! 

Hozzávalók:

24 darab csigához

50 dkg finomliszt átszitálva

3 csapott evőkanál kristálycukor

3 dl langyos tej

2 dkg friss élesztő

1 tojás sárgája

5 dkg puha vaj

A túrós-pudingos töltelékhez:

1 csomag vaníliás pudingpor

3 dl tej

3 evőkanál kristálycukor

7 dkg mazsola + 2 evőkanál tej

25 dkg félzsíros tehéntúró

1 kisebb citrom reszelt héja (bio)

A pöttyös kézműves kerámiák megvásárolhatók a Pöttyös Otthon webáruházban az alábbi linken:
www.pottyosotthon.hu 

Elkészítés:

1. Először a megmosott mazsolákat beáztatjuk a 2 evőkanál tejbe - félre tesszük.
2. A tésztához: a langyos tejben elkeverjük a 3 evőkanál cukrot, belemorzsoljuk az élesztőt és felfuttatjuk (kb. 10 perc).  A lisztben elmorzsoljuk a vajat, hozzáadjuk a tojást, végül a felfuttatott élesztőt és bedagasztjuk a tésztát. Jó lágy, szinte picikét ragacsos tésztát kell kapnunk, de azért ne ragadjon nagyon! Pici lisztet adjunk még hozzá, ha esetleg nagyon ragad. Letakarva duplájára kelesztjük a tésztát.
3. Addig elkészítjük a tölteléket:  a pudingport a cukorral és pici tejjel simára, csomómentesre keverjük, majd hozzáöntjük a többi tejet is és alacsony lángon, folyamatosan kevergetve sűrűre főzzük. Levesszük a tűzhelyről, hozzákeverjük a túrót és a citrom héját. Kihűtjük.
4. A megkelt tésztát lisztezett felületen téglalap alakúra nyújtjuk, kb. 7-8 mm vastagra, melyen egyenletesen eloszlatjuk a tölteléket és megszórjuk a lecsöpögtetett mazsolával. Szorosan feltekerjük a tésztát, mint a bejglit és egy éles késsel 2 cm vastag csigákra szeleteljük. 
5. A csigákat sütőpapíros vagy vajazott/lisztezett tepsire fektetjük egymástól picikét távolabb, és előmelegített 180 fokos, légkeveréses sütőben kb. 10-12 percig sütjük. (A sütési idő csak tájékoztató jellegű, sütőtől függően eltérhet!)

Az elmúlt 2 hét kicsit zsúfolt az iskolakezdés miatt: a nyár utolsó napjai nagy bevásárlással teltek, majd összekészíteni Milán iskolafelszereléseit stb. A tanítási napok délutánjain/estéin tanulok Milánnal, hétvégén szintén tanulás egy kicsit, illetve az elmúlt hétvégén nem voltunk itthon. Emellett minden napomat Zalán tölti ki és a napi háztartás, jövés-menés... Lassan az őszi nagytakarításba is bele kell kezdenem. Bár ettől most eléggé félek, mert Zalán uralja minden időmet, Ő az első most számomra. Belekezdek a nagytakarításba és lehet, hogy a végén még nagyobb lesz a felfordulás, mint volt, mert soha nem érek a végére.

Egész nyári szünetben a két kisfiammal voltam itthon, de amióta elkezdődött az iskola, alig látom Milánt, mert egész nap ott van és annyira hiányzik! Olyan jó volt velük itthon, élvezek minden velük töltött időt! Ha csak lehet, nem akarok mással foglalkozni rajtuk kívül, hogy közben elszaladjon felettünk az idő - semmi sem fontosabb náluk! Most még annyira élvezik, ha velük vagyok, ha együtt játszunk, ha együtt csinálunk mindent, együtt megyünk mindenhová - ez mindennél fontosabb! Úgyis olyan hamar eljön az az idő, amikor majd nem nagyon akarnak velem/velünk lenni. Bár az is igaz, hogy iszonyú sok energia kell két fiúgyerekhez! Egész nyáron szaladgáltam utánuk kint a kertben vagy akár bent a lakásban, hogy hol vannak, mit csinálnak, hová másznak, le ne essenek + egész nap beszélnek, kérdeznek - főleg Zalán, hogy mi micsoda, mi miért, és én persze mindenre szépen válaszolok, mert ugye így tanul a gyerek, ha minden kérdésére választ kap. Viszont emiatt nem csak testileg, szellemileg is annyira lefáradok minden nap. Az elmúlt két hónapban folyamatosan fogyok egy kicsit a gyerek(ek) utáni rohangálás miatt, úgyhogy most kedvemre süthetek és ehetek, mégis csinos maradok! :) (Így legalább jól érzem magam a bőrömben bárhol, bármikor, bármilyen ruhában! :) Gyűlnek is az új receptek fotói lassan, csak éppen idő nincs felszerkeszteni a blogra, mert két hete annyira kellemes idő van kint: nincs már forróság, csak 25-28 fok egész nap + szép napsütés, ezért Zalánnal egész nap kint játszunk az udvaron, amikor itthon vagyunk és épp nem Milánnal foglalkozom vagy épp nem tanulunk. Nyáron csak reggel és késő délután tudtunk kint játszani, mert napközben elviselhetetlen volt a hőség odakint. Most viszont egész nap kint tudunk lenni, ezáltal bent semmit nem tudok csinálni: 'szalad' a ház a rendetlenségtől, kint a terasz viszont ragyog, mert a kinti játszás közben naponta letakarítom (székestől, asztalostól, napágyastól, virágostól. :) Ha egyszer bejön a rossz idő, meg fogok bolondulni a házban Zalánnal, mert Ő egész nap kint akar lenni, nem tudom, hogy fogunk majd beszokni a házba, egész nap 'bezárva' lenni.

Gondoltam arra, hogy a recepteket éjszakánként írom le a blogra, de a vacsora után minden este családi séta van nálunk (ezt április elseje óta egyetlen este sem hagyjuk ki - csak akkor, ha esik az eső, de az itt Kelet-Magyarországon SOHA nem esik, óriási szárazság van: a mi kisvárosunkat meg különösen elkerüli mindig az eső!). Az esti séta után a fiúk fürdetése következik, utána pedig már annyira fáradt vagyok: rendbe teszem magamat is, majd elkészítem/levasalom másnap reggelre mindenki ruháját stb., aztán 10 óra után lefekszem az ágyba és azonnal elalszom. :) 
Azt az iskolát, melyet idén szeptemberben akartam elkezdeni, jövő márciusi kezdésre halasztottam. Nagyon szeretném, nagyon érdekel, de iskolába járni és tanulni, most sem időm, sem energiám nincs! 

De ne aggódjatok, előbb-utóbb minden receptet megosztok, mert szeretem ha egyben vannak - sok finomságot én is többször elkészítek a családomnak és jó itt a blogon később utána nézni, mit hogy szoktam csinálni, pontosan hány percig szoktam sütni az adott süteményt stb.  Szóval mindig minden körülmények között jönnek a receptek előbb vagy utóbb. :) ...és akkor most jöjjön is a soron következő szuper kis recept!

Jó étvágyat!