ZONGORABILLENTYŰ SÜTEMÉNY + életképek :)

Igazán egyszerű sütemény, mindennapi hozzávalókkal - az elnevezése viszont érdekes, de a lényeg, hogy nagyon finom! Valószínű a neve abból ered, hogy kívül világos, belül sötét sütemény, mint a zongorabillentyű :) - valamint hosszú, vékony szeletekre kell felszeletelni. 

Mivel dió rajongók vagyunk (ráadásul 3 diófa van az udvarunkon, melyek még elég fiatal fák ugyan, mégis annyi dió terem rajtuk őszre, hogy egész évben elegendő), nálunk nem számít az évszak: lehet tél, tavasz, nyár, ősz, Mi akkor esszük a diót - és a diós süteményt -, amikor megkívánjuk. Így voltunk ezzel most is, ezért készült ez a süti. :)

Hozzávalók a tésztához: (kb. 25x30 cm-es tepsihez)
- 50 dkg liszt
- 15 dkg cukor
- 10 dkg margarin
- 10 dkg zsír
- 1 cs. sütőpor
- 1 tojás
- kevés tej
- 1 evőkanál kakaó

A töltelékhez:
- sűrű baracklekvár
- 20 dkg darált dió
- 20 dkg cukor
- 3 tojásfehérje

A mázhoz:
- 3 tojássárgája
- 15 dkg porcukor
- 1-2 evőkanál tej

1. A lisztet összekeverem a cukorral és a sütőporral, majd elmorzsolom a margarinnal és zsírral, később a tojást is hozzáadom és annyi tejet, hogy jól nyújtható tésztát kapjak. 
Három részre osztom, az egyikbe belegyúrom a kakaóport. Kinyújtom mind a 3 lapot.
2. A töltelékhez a fehérjét keményre felverem, a vége felé hozzáadom a cukrot, majd lazán belevegyítem a darált diót. 
3. Kivajazott/lisztezett tepsibe először egy fehér lapot teszek, megkenem baracklekvárral. 
Erre ráhelyezem a kakaós lapot és rásimítom a diós krémet, majd befedem a világos lappal.
4. Előmelegített sütőben 170 fokon megsütöm. (nálam 15-20 perc alatt megsült, de ez sütőtől függ)
5. Amíg sül a tészta, elkészítem a mázat: a tojássárgáját simára keverem a porcukorral és a tejjel (addig keverem, míg szinte kifehéredik a tojássárgája). 
6. Amikor a sütemény megsült, a mázat azonnal rákenem, és még 1 percre visszateszem a sütőbe. Majd kiveszem a tésztát és a tepsiben hagyom kihűlni. Mire a sütemény kihűl, addigra a máz is rászárad. 
Fogyasztás előtt hosszú, vékony szeletekre vágom.

Jó étvágyat!

-------------------------------------------------------------------------------

Egy hete rokonlátogatóban voltunk.

Milán a 2x2 órás utat nagyon élvezte, semmi nyavalygás nem volt közben,

szépen végigülte, csak megállás nélkül beszélt, 

közvetítette, hogy mit lát az úton.

Imádja az autókat, buszokat, motorokat, teherautókat, kamionokat, traktorokat,

egyszóval mindent, ami gurul. :) 

Emiatt egész úton azt hallgattuk, hogy: motoj, kamikocsi, tehejkocsi, buc, taktoj. :)

Ez a fotó indulás előtt készült itthon.

A következő fotók pedig már keresztanyáméknál készültek.

Milán imádja a gyerekeket, rajong értük, ami látszik ezen a fotón is, 

hiszen Lucát is egyfolytában ölelgette, puszilgatta, simogatta. :)

Másod unokatesók :o)

-------------------------------------------------------------------------------

Kellemes hétvégét kívánok mindenkinek!