2016. szeptember 11., vasárnap

Kelt kakaós csiga

Bár a blogomon kétségkívül a villámgyors kakaós csiga az egyik legnépszerűbb recept, melyre eddig 941 ezerszer kattintottatok rá (igen, valóban óriási szám: 941.000!). A Facebook oldalamon pedig 70 ezres megosztással büszkélkedik a villámgyors kakaós csiga bejegyzésem (tény, hogy akár akartam, akár nem, de jól elterjesztettem ezt a receptet :)). A családom körében is közkedvelt, elég gyakran sütöm, ha gyorsan valami édességet szeretnénk és van hozzá itthon túró is, hiszen nálam valóban bő 30 perc alatt elkészül a hozzávalók kimérésétől kezdve a sütés végéig. DE!! Imádjuk azt a kakaós csigát is, ami kelt tésztából készül, még ha picit több ideig is tart az elkészítése - bár egyáltalán nem bonyolult, sőt! Néha bizony a kelt tésztás verziót kívánja meg a családom, ami nem csoda, hiszen olyan foszlós, pihe-puha a tésztája és annyira finom!!! Nem igazán lehet neki ellenállni! Ne habozzatok, süssétek meg bátran ezt a változatot is!

Az Amerikában élő unokatesóm kisfiával itthon - a szüleinél - nyaralt úgy két hónappal ezelőtt... és említette, hogy a pici fia odavan a kakaós csigáért, de neki valami miatt nem sikerül olyan jól ott kint az óceán túl oldalán. Ezért, amikor itthon voltak és elmentünk hozzájuk látogatóba, kakaós csigát sütöttem/vittem nekik. :) Tehát a képen szereplő példányok úgy két hónapja készültek, azóta várják, hogy felkerüljenek ebbe a receptgyűjteménybe - persze nem ezt vittem hozzájuk, dupla adagot sütöttem, mi sem maradhattunk ki itthon a jóból. :) A fotóalanyok magunknak készültek.
 
 



 

Hozzávalók:
kb. 14 darabhoz
50 dkg kelt tészta sütemény liszt vagy finomliszt
1 kávéskanál só
5 dkg kristálycukor
2,5 dkg friss élesztő
kb. 3 dl langyos tej
5 dkg puha vaj
1 csomag vaníliás cukor
1 kisebb citrom reszelt héja (kezeletlen vagy bio)
1 tojássárgája

A kakaós töltelékhez:
7 dkg olvasztott vaj langyosra hűtve
10 dkg porcukor
3 dkg holland kakaópor 
(természetesen hagyományos kakaópor is lehet)


A pöttyös kézműves kerámiák megtalálhatók a webáruházban az alábbi linken:
www.pottyosotthon.hu 



Elkészítés:
1. Az élesztőt a cukor felével felfuttatjuk a langyos tejben 5-10 perc alatt. A maradék cukrot, sót, vaníliás cukrot, citrom héját összekeverjük a liszttel, elmorzsoljuk benne a vajat, majd hozzáadjuk a felfuttatott élesztőt és a tojássárgáját is. Bedagasztjuk a tésztát, mely fényes, rugalmas legyen, de ne ragadjon! Pici liszt vagy langyos tej hozzáadásával korrigáljuk az állagát. Letakarva kb. fél óra alatt duplájára kelesztjük.
2. A megkelt tésztát enyhén lisztezett felületen téglalapra nyújtjuk 1 cm vastagra. Megkenjük az olvasztott vajjal, majd megszórjuk a porcukor és kakaópor keverékével. A hosszabb oldalánál fogva szorosan feltekerjük, majd 2 cm szélesre szeleteljük egy éles késsel.
3. Sütőpapíros tepsire helyezzük a tekercseket - nem szorosan egymáshoz, de nem is kell egymástól nagyon távol rakni, nem baj ha egybesül, annál puhább lesz a kérge is, nem szárad ki. 
4. Kelesztjük még kb. 10 percig a tepsiben, majd előmelegített 180 fokos légkeveréses sütőben 12 perc alatt megsütjük. (A sütési idő csak tájékoztató jellegű, sütőtől függően eltérhet! Hagyományos sütőben is süthető, de valószínű, több idő lesz a sütési idő.)
5. Enyhén meghintett porcukorral tálaljuk.








Jó étvágyat!

2016. szeptember 8., csütörtök

Iskolakezdés, lakásfestés, babavárás

   Többen jeleztétek, hogy hiányzom én is és a receptjeim is, mert ebben az évben keveset vagyok jelen itt a blogon és Facebook oldalamon. Jönnék én gyakrabban,  de vagy az időm kevés nagyon, vagy néha egyszerűen csak élvezem a kismamaságot. :) Ráadásul tavasztól főleg a gyümölcsöket nassoltam egyfolytában - rengeteg gyümölcs termett és terem a kertünkben folyamatosan. Persze azért néha sütögettem és sütögetek is egy-egy alkalomra, vagy csak úgy, mert megkíván valami sütit a család. Ilyenkor ha egy kicsit sokára is, de igyekszem feltölteni és megosztani a receptet Veletek. :)  Lehet, hogy picit ritkábban jelentkezem a kis receptjeimmel, de el nem tűnök, mert imádom a süteményeket, nagyon szeretek sütni a konyhámban - szenvedélyem a sütés - és néha kifejezetten szeretek szöszmötölni egy-egy sütivel... Egyszóval enélkül én nem tudok meglenni hosszú távon. :)
  
 Az idei tavaszunk nagyon zsúfolt volt: a kisfiamnak az oviban sok verseny, vetélkedő volt, majd családi/gyereknap májusban, ezt követte júniusban az egész éves angol órákból angol évzáró bemutató, majd ballagás... és természetesen mindegyiken igyekeztünk részt venni a férjemmel, illetve itthon tanítottam a kisfiammal a verseket, mondókákat, dalokat a versenyekre, ballagásra stb. Emellett dolgoztunk, házimunka, vizsgák. 
  A zsúfolt tavaszt követte egy nyugodt, pihenősebb, ráérősebb nyár júliusban és augusztusban. Persze nyáron is dolgoztunk mindketten a férjemmel, de azért én igyekeztem sok szabadidőt csinálni magamnak - a teraszon üldögélve olvasgattam és zenét hallgattam vagy ringattam magam a kerti hintaágyban, élveztem a kismamiság minden percét. :) Ezen kívül sokat játszottunk a kisfiammal az udvaron, valamint sétáltunk, nyaraltunk, rokonokat látogattunk és sok időt töltöttünk a szüleimmel is beszélgetve. 
  Eljött az ősz és hirtelen ismét összetornyosultak a teendőink - olyannyira, hogy a végét sem látjuk. Indult az iskolakezdéssel és az ezzel kapcsolatos bevásárlással... No, nem én megyek iskolába... elég volt a vizsgákból és tanulásból! Bár szeretnék még elvégezni egy 2 éves iskolát, mert nagyon-nagyon érdekel, de szerencsére az idén nem indul ez a szak, ami számomra pont megfelelő, mert már úgysem férne bele az időmbe - majd jövő szeptemberben belevágok. 
Viszont a kis szőke hercegem első osztályos lett! :) Volt minden a múlt héten: szülői értekezlet, évnyitó és első nap az iskolában. 



Nagyon várta az iskolát, mert annyira szeretne már olvasni. Az idén már meg kellett vele tanítani az összes betűt (de egyelőre még csak a nagy nyomtatott betűket ismeri) és írni is tud ebben a formában. Nagyon szépen számol fejben, ráadásul olyan nagy számokkal, hogy csak nézünk - a számolást nem tanítottuk vele, magától tanulja. Azon gondolkodtunk, hogy az első osztály elején unatkozni fog az órákon, de mit csináljunk vele... annyira ki van éhezve a tanulásra, tombol benne a tudásvágy, kis maximalista. Bízom benne, hogy ez a jó szokása az iskolás években is kitart majd. Bár emellett néha elég rosszcsont is... ettől függetlenül nekem máris hiányzik most, hogy elkezdte az iskolát, hiszen egész nyáron együtt voltunk itthon (kettecskén napközben) és most hirtelen üres/csendes lett a ház. De az iskola eddig nagyon jól megy a kis első osztályosomnak: már van 6 piros pontja és 4 szorgos méhecskéje. (Azt hiszem a szorgos méhecskét azért kapja, mert szorgalmas az órákon - vagy valami ilyesmit jelent.)
   ...és bár napközben nagyon hiányzik itthon a kis szőke hercegem, nem unatkozom. Két hete hétvégén lakásfestésbe kezdtünk. A férjem szokta kifesteni a lakást, holott menedzserként abszolút nem ez a szakmája, de elég jól elboldogul vele, szépen festeget. Tavaly nyár végén kifestette a lakás egyik felét (akkor hoztam is Nektek néhány fotót festés után a nagytakarítás közben), az idén a lakás másik fele következik (bár a konyhát jövő nyárra hagyjuk, mert az már nem fér bele az időbe). Így is nagyon el fog húzódni ez a kis lakásújítás, mert a férjem közben dolgozik a munkahelyén, így csak esténként munka után, illetve hétvégeken van és lesz ideje a festegetésre. A hátralévő szabadságát a babaszületés időszakára tartogatja, hogy akkor pár napig tudjon nekem segíteni, amíg bele nem rázódunk az új életünkbe négyecskén. :) 
A lakásfestés mellett a beltéri ajtók lazúrozásába is belevágtunk! Amikor beköltöztünk  a házba 9 évvel ezelőtt, cseresznye színűre lazúroztuk az ajtókat, mert akkor mediterrán stílusban volt festve és lazúrozva a házikónk a sárga, narancs és terrakotta különböző árnyalataival, amire az évek alatt picikét ráuntam. Most a kopottas, régies stílust kedvelem, de azért még mindig a meleg színeknél megmaradva, ezért a falak színe vanília, bézs, masala tea (már tavaly nyáron is ezekre a színekre összpontosítottunk a fél lakás festésénél) a beltéri ajtók pedig kopottas/régies sötét tölgyre lesznek lazúrozva idén. Szombaton a férjem elkezdte lecsiszolni géppel a 3 széles tölgyfa keretet (melyek nem ajtók, csak dísz a lakásban), de nem gondoltam, hogy ez a gépi csiszolás akkora kosszal és porral jár! Sejtettem, hogy fog porozni elég rendesen, no de ennyire...!? Azt hittem elájulok a látványától... Két napig szállt a por az egész lakásban és maszkban közlekedtünk.


Csiszolás közben ilyen rémségesen nézett ki a tölgyfa keret.
Azóta ez az egy már épp le van lazúrozva és nagyon-nagyon hangulatos, szép, régies lett! 
Teljesen más lett tőle a lakás...


Még van hátra néhány ajtó és keret, melyeket le kell csiszolni, utána pedig valamikor le kell lazúrozni az ajtókat és még a nappalinkat is ki kell festeni. Most úgy érzem, soha nem lesz rend és tisztaság! Pláne, hogy ilyen nagy pocakkal egyedül nagyon lassan és óvatosan fogok haladni a takarítással - ha egyáltalán végzünk végre valamikor a festési munkálatokkal. ...és közben még dolgozom is.
  Ezeken kívül egy kis "utónyaralás" is vár ránk szeptemberben, amit eredetileg még tavasszal szerettünk volna megejteni, de nem volt rá időnk, ezért elhalasztottuk szeptemberre. Akkor még nem sejtettük, hogy az ősz sokkal zsúfoltabb lesz, mint amilyen a tavasz volt. De semmiképp nem szeretnénk kihagyni, mert nagyon szép helyről van szó az ország túl oldalán (6-6 órás autóúttal oda-vissza). Itthon hagyjuk a felfordulást majd néhány napra, kikapcsolódunk egy kicsit, aztán hazajövünk és folytatjuk tovább a festést. Ez most így jött össze. 

... azért bízom benne, hogy a baba születéséig rendben leszünk... :) Van még rá kb. bő másfél hónapunk.


Drukkoljatok, hogy addigra rendbe legyen a lakás!